Idén december 10-én tartotta volna utolsó ülését a kerületi képviselő-testület, azonban a koronavírus okán ismételten bevezetett veszélyhelyzet miatt az év utolsó döntéseit Karsay Ferenc polgármester egyedül hozta meg.
A döntések között szemezgettünk, előre bocsájtva, hogy ezek között számos olyan is található, amelyek kellő bizonyítékot szolgáltatnak a polgármester által – a tavalyi választások után – felajánlott „együttműködés” őszinteségével szemben.
A döntéseket megelőzően, december 9.-én a polgármester egyeztetésre hívta a frakciók vezetőit a beterjesztett 41 db (!) javaslat áttekintése érdekében. Az értekezletre – sajnálatosan idén nem először – egyedül a kerületi Összefogás 7 képviselője nyújtott be módosító javaslatokat, kérdéseket, észrevételeket. A többi képviselőcsoport az értekezleten nem fejtette ki álláspontját egyetlen előterjesztéssel kapcsolatban sem, majd az ülést követően egy-egy mondatban írásban jelezték, hogy mindent elfogadnak, amit a polgármester javasol. (A rövid szövege/ke/t furcsamód nem tehetjük közzé, mert az/oka/t a polgármester zárt anyaggá nyilvánította.)
Az Összefogás képviselői által is támogatott legfontosabb döntések közül kiemelhető az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS), a Helyiséggazdálkodási Koncepció időarányos végrehajtásáról, a Polgármesteri Hivatal működéséről, a kerületi főépítész tevékenységéről szóló beszámoló, vagy a 2021. évi költségvetés elfogadásáig az átmeneti finanszírozásról és költségvetési gazdálkodásról szóló rendelet elfogadása.
A polgármester egy témában fogadott el ellenzéki javaslatokat. Tóth Endre képviselőnk javaslatai arra irányultak, hogy az önkormányzati lakások bérbeadása méltányosabban, igazságosabban és a szociális szempontokat még inkább figyelembe véve történjenek. Például a javaslat szerint előnyben részesülnek a gyermeküket egyedül nevelők, a fogyatékossággal élő, krónikus beteg vagy speciális nevelési igényű gyermeket nevelő szülők és azok, akik állandó ápolást igénylő hozzátartozóval élnek együtt
Sajnálatos módon azonban decemberben is számos olyan előterjesztéssel találkoztunk, ahol már eltért a 7 képviselő álláspontja a polgármestert támogatókétól.
1. A Civil Konzultációs Tanács (CKT) működésének ellehetetlenítése
A CKT utolsó ülése 2014-ben
A CKT-t még 2011-ben hozta létre az akkori fideszes többségű képviselő-testület, azzal a céllal, hogy a kerületi civil szervezetek aktívabban részt tudjanak venni a kerületi döntések előkészítésében. A Tanácsot a civilek képviselője és a mindenkori polgármester vezeti, az üléseket is ők hívják össze közösen. A Tanács működését a képviselő-testület minden év első ülésén áttekinti. A gond az, hogy a Tanács évek óta nem került összehívásra, s ezt Karsay Ferenc nem is szorgalmazta. Ezért kezdeményeztük idén februárban, hogy a polgármester tegyen eleget a rendeletben előírt feladatainak. A beszámolási kötelezettséget májusra ígérte, majd a koronavírus járvány miatt kérte annak decemberre történő elhalasztását, és most ismét – furcsa módon – további haladékot kért.
Érthetetlen, hogy amikor az egész ország átállt a digitális működésre, vajon mi akadályozhatta a polgármestert, hogy a kerületi civilekkel egyeztessen, a CKT működését felélessze, a civil kontrollt – legalább a saját rendeletünk keretei között – komolyan vegye.
A frakcióvezetők ülésén azért a „lényeg” csak kiderült, amikor a polgármester kijelentette:
Az önkormányzatban fontossági sorrendben kezeljük az ügyeket."
2. A kerületi média állapota
2019. decemberében Karsay Ferenc polgármester ígéretet tett arra, hogy 2020-ban egyeztetést indít a Városházi Híradó és a Promontor TV működésével kapcsolatban. Mindez azonban a mai napig nem történt meg!
Ennek okaként a polgármester a következő indokot fogalmazta meg:
Kedves, de nem kedvelt kötelezettségem, hogy ilyen összejöveteleket megszervezzek, hiszen addig amíg olyan sommás véleményeket fogalmaz meg vagy ír le a Városházi Híradóban az ellenzék, amelyek nem vezetnek a megoldás felé, addig ne várják el, hogy bizalommal közelítsek ezekhez a kezdeményezésekhez. A gesztusokat meg fogom tenni, de úgy tűnik erre nincs az Önök részéről fogadókészség.”
Hm…
2.1. A Városházi Híradó működése, évi 30 millió forintért
A Városházi Híradó a polgármester és a Fidesz, vagy a Fidesz és a polgármester – teljesen mindegy – szócsöveként működik. Egyértelműen kijelenthető és minden lapszámmal igazolható, hogy a lap nem tesz eleget a pártatlan tájékoztatás követelményének!
Míg az ellenzéki képviselők éves szinten négy alkalommal írhatnak véleményt, alkalmanként 4-5 mondatban, addig a polgármester támogatását biztosító képviselők rendszeresen kapnak felületet a lapban, olykor egész oldalakat. Különösen szembetűnő mindez Jurás László képviselőtársunk, az Ipartestület elnökének esetében, akit korábban a Fidesz lemondásra szólított fel és számos, az Ipartestülethez vagy a magánéletéhez kapcsolódó ügyben folyamatosan támadott, most, hogy elárulta választóit, lám a polgármester „beengedte” a lap – az ellenzéki képviselőknek elérhetetlen – egyéb felületeire is. Jó példa a „sommás” vélemények kifejtésére, hogy míg az elhíresült októberi képviselő-testületi szóváltás egyik résztvevője (Dankóné Hegedűs Jolán – a polgármester által kijelölt – alpolgármester) egész oldalas interjúban támadta ellenzéki képviselő-társát, addig a másik félnek (Kóber György) a megalapozatlan vádakra jóval kisebb felületet ajánlott fel a lapban.
A lapnak egyébként ősztől új terjesztője van, miután a kézbesítés hiányosságaival kapcsolatban tömegesen érkeztek visszajelzések a lakosság részéről.
2.2. A Promontor TV-t működtető baráti Kft. támogatása, havi 4 millió forintért
Álláspontunk szerint a szerződéses ár nincs arányban a vállalt és nyújtott szolgáltatással. Nem értünk egyet a Promontor TV jelenlegi működésével, ezért nem támogattuk az erre vonatkozó előterjesztést.
A szolgáltató cég (Refresh Budapest Nonprofit Kft.) idei beszámolója szerint nőtt a televízió nézőinek száma, de erről semmilyen adatot nem közölt. Így nem lehet megítélni, hogy milyen nézőszám elérést produkál a televízió ilyen magas összegért.
A Youtube-csatorna nézettsége ijesztően alacsony. Nem is csoda, hiszen az anyagok tartalmukat és kivitelüket illetően is avítt, fáradt, unalmas beszámolók. Az ilyen tartalmú és kidolgozású anyaghalom, egy régen volt üzemi újság lapjain is kínos beszámoló lett volna.
A kérésünkre utólag megküldött 136 oldalas (!) beszámoló érdekessége, hogy abban egyetlen szó sem esik arról, hogy a szerződési kötelezettségei alapján a szolgáltató miként teljesítette azon feladatát, mely szerint „lehetőséget ad az önkormányzati képviselők vélemény nyilvánítására” vagy például „tájékoztatást nyújt a Civil Konzultációs Tanács tevékenységéről”?
A válasz sajnos évek óta ugyanaz: sehogy!
A CKT-ról már tudjuk, hogy azért nem tudósít, mert az nem is működik (hogy akkor mégis miért kerül be ez a megfogalmazás évek óta a szerződésbe, az már-már megmosolyogtató), míg az előbbi esetében csak azoknak ad megszólalási lehetőséget, akik a kerületi vezetést képviselik. Ellenzéki vélemény itt meg nem jelenthet! Így működik az objektív tájékoztatás közpénzen Budafok-Tétényben.
Mindezen előzmények után a polgármester jelezte, hogy ismételt kérésünkre januárban megnyitja az egyeztetés lehetőségét a kerületi médiák jövőbeni működési lehetőségeiről. Bár szkeptikusak vagyunk, talán, ezúttal betartja az ígéretét.
3. Rendszeres járványügyi kerületi beszámoló elutasítása
Dr. Somos Iván képviselőtársunk arra tett javaslatot, hogy ameddig a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet életben van a polgármester havi rendszerességgel, a képviselő-testületi üléseknek megfelelő rendben adjon tájékoztatást a képviselőknek és a kerület lakosságának a kerület egészségügyi és szociális helyzetéről, változásáról és a kerületben meghozott járványügyi intézkedésekről. A polgármester azt a választ adta, hogy erre nincs szükség, a szokásos rend szerinti évenkénti beszámolókat elégségesnek ítéli a jelen helyzetben is.
Véleményünk szerint a járványhelyzet ideiglenes megoldásokat igényel, az egészségügyi és szociális válság gyorsan változik, ami folyamatos nyomon követést igényel. Ezért a válaszát nem tudtuk elfogadni.
4. Belső ellenőri jelentés a Daróczi Csilla ügyben
A Hivatal által elvégzett ellenőrzések jelentős részben alátámasztották a vizsgálóbizottság által már megállapított rendkívül súlyos és sok szabálytalanságot.
A Képviselő-testület 2020. szeptemberi határozatával úgy döntött, hogy az Ideiglenes Bizottság által feltártak alapján fenntartói vizsgálatot rendel el a Budafok-Tétényi Család- és Gyermekjóléti Központ vonatkozásában, 10 intézményirányítási szakterület vonatkozásában.
A Képviselő-testület hivatkozott döntésében felkérte a polgármestert, hogy indítson vizsgálatot a közérdekből történő bérbeadás jogcímen Daróczi Csilla által fizetett lakásbérleti díj jogszerűségének megítélésére, valamint a volt intézményvezető magasabb vezetői megbízása és közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése tárgyában is.
A vizsgálatot 2020. szeptember 25. és 2020. november 13. között három ellenőr végezte.
Bár a kerület jegyzőjének tájékoztatása szerint az ellenőrzési jelentésekbe csak az elrendelőnek (jegyző) és az ellenőrzésben érintetteknek van betekintési joga, ennek ellenére azonban – a jogszabályok alapján – a jelentést a képviselő-testület is megismerhette, de a lakosság számára mind a vizsgálóbizottság, mind pedig a belső ellenőri dokumentáció továbbra is elérhetetlen.
A jegyzői tájékoztatás tudomásulvétele mellett, azonban továbbra is úgy gondoljuk, hogy a választópolgárokat megilleti az a jog, hogy megismerhessék az adóforintokból fenntartott intézmények működési problémáit. Ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk, és a decemberi egyeztetésen javasoltuk, hogy az önkormányzat készítsen egy nyilvánosságra hozható összefoglalót és azt tegye közzé a honlapján.
Sajnálatos, hogy a polgármester a javaslatot nem támogatta, mint ahogy az is, hogy a megkapott beszámoló kizárólag a vizsgálatok eredményéről, a belső ellenőrök javaslatairól számolt be, de arról nem kapott a képviselő-testület tájékoztatást, hogy a polgármester a feltárt rendkívül sok és súlyos szabálytalanság kezelésére, milyen intézkedéseket hozott. Mindezt, minden valószínűség szerint, a helyi demokrácia jegyében…
5. Az Ipartestület épületének (Mária Terézia u. 60.) megvétele
A képviselő-testület 2004-ben egy ajándékozási szerződés keretében a kerületi Ipartestület részére visszaadta a budafoki iparosok által épített épület tulajdonjogát.
2006-ban az új, fideszes önkormányzati vezetés bíróságon támadta meg az ajándékozási szerződést. A több mint egy évtizedes pereskedés még mindig nem zárult le, jelenleg felülvizsgálati szakaszban van. Ennek ellenére az épület „váratlan fordulattal” – a polgármester egy személyben meghozott döntése értelmében – mégis az önkormányzat tulajdonába került.
Mi történt?
Az önkormányzat szerzett egy 7.290.300 Ft értékű vagyontárgyat, amelyért fizet 35.000.000 Ft-ot, továbbá elenged 11.121.500 Ft és annak 16 évi járulékait (évi 3%-os átlagos kamattal számolva kamatos kamattal a mai értéke kb. 18.000.000 Ft). Tehát az ügylet egyenlege mínusz 46 millió forint az önkormányzat számára.
Az Ipartestület (melynek elnöke Jurás László önkormányzati képviselő) – egy általa idén októberben létrehozott cégen keresztül – 30 évig haszonélvezője marad az épületnek, így többek között bérleti díjat szed be az önkormányzat által az épületbe időközben beköltöztetett önkormányzati tulajdonban lévő Városüzemeltetési Kft-től, vagyis az önkormányzat, mint tulajdonos a tulajdonába került épületben bérleti díjat fizet, miközben az épület felújítását is maga fizeti közpénzből.
Ez az ügylet így jelentős vagyoni hátrányt okoz az önkormányzatnak, ezért tiltakozásunkat fejeztük ki annak megkötése ellen.
További kockázatként merül fel, hogy tudomásunk szerint az ügyletet jelen formájában az Ipartestület elnöksége nem tárgyalta, nem hagyta jóvá. Miután a döntés meghozatalának a veszélyhelyzet várható megszűnését követő időpontra való elhalasztása nyomós közérdek érvényesülését aránytalan mértékben nem sértené vagy veszélyeztetné, ezért javasoltuk a napirendről való levételét, a döntés elhalasztását a veszélyhelyzet megszüntetése utánra, és a feltételek módosítását az ingatlan valós értékének megfelelően. Javaslatunkat a polgármester nem fogadta el, az ügylet megköttetett. Természetesen nem csodálkozunk!
6. És végül…ismételt jutalom az alpolgármestereknek
Júniusban komoly közéleti vitát váltott ki, hogy a polgármester – szintén egyszemélyi döntésként az akkori veszélyhelyzet utolsó napján – milliós jutalmakat adott három alpolgármesterének a járványhelyzet tavaszi kezelésének sikerességét elismerve.
(bővebben itt: https://ezalenyeg.hu/helyi-problemak/az-utolso-pillanatban-adott-millios-jutalmat-az-alpolgarmestereknek-karsay-ferenc-6492)
A decemberi döntés-előkészítő anyagok között nem szerepelt a nyárihoz hasonló polgármesteri kezdeményezés. A fentebb jelzett 41 előterjesztés tárgyában – az ellenzéki javaslatokat döntő többségében lesöpörve – az egyszemélyi döntés megszületett december 10.-én és 11.-én. Ezt követően (!!!) kaptak értesítést a képviselők december 15-én, hogy a polgármester egyhavi illetményüknek megfelelően ismételten jutalomban részesítette három helyettesét.
Karsay Ferenc indoklása szerint:
A járványhelyzet következtében az alpolgármesterek feladatai is módosultak, új területekkel egészültek ki. A tavaszi pandémiás helyzetet követően a kerület életének újra indításában vállalt kiemelkedő szerepük, az önkormányzat színvonalas működése érdekében tett erőfeszítéseik és a járványügyi döntéseket meghozó Helyi Operatív Törzs munkájában való szerepvállalásuk elismeréseképpen ők is jutalomban részesülnek.”
Az indoklás jól hangzik, de mindennek ellentmond - a testületi ülést követően 5 nappal titokban meghozott döntést alátámasztó - az érintett alpolgármesterek által összeállított (sic!) „öndicsőitő” melléklet tartalma. Ebben ugyanis olyan feladatokat sorolnak fel az alpolgármesterek jutalmazásuk alátámasztására, amelyek munkaköri kötelességük és amelyeknek semmi köze nincs a járványhoz. Döntse el mindenki, hogy például Dankóné Hegedűs Jolán esetében a koronavírus árnyékában az alábbi feladatok (melyeket egyébként a szakirodák végeznek el) miért érdemelnek külön anyagi elismerést immáron idén második alkalommal:
- a nyári szünetben a gyermekfelügyeleti intézkedések irányítása;
- az első osztályosok önkormányzati tanszercsomagja összeállításával kapcsolatos tevékenység koordinálása;
- a pedagógusok és rendvédelmi dolgozók jutalmazásához kapcsolódó intézkedések irányítása;
- a rendszámfelismerő térfelügyeleti kamerarendszerrel összefüggő feladatok, annak veszélyhelyzeti kiemelt jelentőségére is figyelemmel;
- lakossági légvédelmi szirénarendszer ellenőrzésének koordinálása
Az alpolgármesteri beszámolókat természetesen szintén titkosították, nehogy a polgárok is láthassák, hogy megérdemelt-e a jutalom.
Így ért véget a 2020. év, az önkormányzatiság 30. éve Budafok-Tétényben!
Budafok-Tétény, 2020. december 18.
Kerekes Gábor
Kóber György
Kovács István
Perlai Zoltán
dr. Somos Iván
dr. Staudt Máté
Tóth Endre
önkormányzati képviselők
