Újabb levelet kaptam a Budafok-Tétényi Család- és Gyermekjóléti Központal kapcsolatban, azonban ez a levél csak még jobban megerősít abban, hogy valami nem gömbölyű ebben a történetben, ezért újabb levélben kértem tájékoztatást Budafok-Tétény jegyzőjétől
Az előzményekről itt olvashat részletesen: https://tetenypromontor.blog.hu/2020/05/21/valami_buzlik_budafok_tetenyben
-------
Tisztelt Jegyző Úr!
A pénteki napon megkaptam dr. Patócs Andrea Humánszolgáltatási Irodavezető Asszony levelét (Ikt.sz.: BP22/31975/2020.)
Meg kell mondjam, hogy a 2020.05.21.-én kérdésemre válaszolva a képviselői rendszeren közzétett dokumentum is komoly meglepetést okozott, de a 2020.05.29.-i irodavezetői levél az ismételt megdöbbenés mellett csak a megválaszolatlan kérdések számát növelte.
Tisztelt Jegyző Úr!
Kérem, hogy segítsen eligazodni ezen kérdések között.
I.
A 2020.05.20-án az alábbi kérdést tettem fel a Szociális, Egészségügyi, Esélyegyenlőségi és Sportbizottság (SZEB) elé került „A Budafok-Tétényi Család- és Gyermekjóléti Központ 2019. évi tevékenységéről szóló beszámolója” tárgyú előterjesztéssel kapcsolatban:
Történt-e kormányhivatali ellenőrzés a Budafok-Tétényi Család- és Gyermekjóléti Központban, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X.24.) Kormányrendelet alapján?
Amennyiben a vizsgálatra sor került, kérem annak megküldését a bizottság tagjai részére.
A másnap (2020.05.21.) a képviselői rendszerre feltöltött dokumentum kísérőlevele szerint: „Ezúton értesítjük Önt, hogy a Képviselői Rendszer Dokumentumtárába új dokumentum, a Budafok-Tétényi Család- és Gyermekjóléti Központot érintő Kormányhivatali ellenőrzés lezáró irata került tájékoztatásul feltöltésre.
Egyúttal szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy az irat annak személyes adattartalma miatt zártan kezelendő.”
Az első dokumentummal kapcsolatban az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni:
1. A kísérőlevél alapján Jegyző Úr meg tudja-e erősíteni, hogy a mellékelt dokumentum (amelyről 8 nappal később kiderült, hogy „köztes, adatvédelmi szempontból zárt kezelést igénylő adatfelvételi irat”) megfelel-e - mind formai, mind tartalmi szempontból - egy kormányhivatali ellenőrzés lezáró dokumentumának?
2. A kísérőlevél miért nem tartalmazta azt a kiegészítést (amely 8 nappal később megerősítést nyert), hogy a „szóban forgó ellenőrzés záró összegzése Hivatalunkban írásban nem áll rendelkezésre”?
3. A megküldött „köztes, adatvédelmi szempontból zárt kezelést igénylő adatfelvételi irat” 1. oldalán az alábbi szövegrész olvasható:
„A hatósági ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok, valamint az ellenőrzött jogai, kötelezettségei:
A jegyzőkönyv egy példányát a hatóság az ügyfélnek a helyszínen átadja, vagy azt az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított öt munkanapon belül megküldi.
Ha a hatóság a helyszíni ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, jegyzőkönyv felvétele helyett hivatalos feljegyzést is készíthet, amelyet az ügyfél kérelmére a hatóság az ügyfélnek a helyszínen átad, vagy az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított öt munkanapon belül megküld.”
Jegyző Úr előtt is ismert volt-e, hogy a Polgármesteri Hivatalban a 2017. évi kormányhivatali ellenőrzés hivatalos záró összegzése nem fellelhető?
4. Ki volt a Polgármesteri Hivatalban felelős azért, hogy az „értelemszerűen köztes, adatvédelmi szempontból zárt kezelést igénylő adatfelvételi irat”, mint a „kormányhivatali ellenőrzést lezáró irat” került megküldésre a SZEB alelnökének, illetve a képviselő-testület többi tagjának?
II.
A 2020.05.29-én feltöltött irodavezetői tájékoztató levéllel kapcsolatban további kérdésekre szeretnék választ kapni:
5. Mi indokolta Irodavezető Asszony levelének megküldését 8 nappal az első „köztes, adatvédelmi szempontból zárt kezelést igénylő adatfelvételi irat”megküldését követően, hiszen a tárgyban sem részemről, sem képviselő-társaimtól nem érkezett további kérdés, észrevétel?
6. A 2020.05.20-21.-i levélváltástól függetlenül, mikorra tervezte a Polgármesteri Hivatal a 2017. évi kormányhivatali ellenőrzés hivatalos dokumentumainak bekérését, nem függetlenül attól a ténytől, hogy a Budafok-Tétényi Család- és Gyermekjóléti Központ működésével kapcsolatban – a kormányhivatal által is vizsgált időszakra kiterjedően is – a képviselő-testület felkérésére vizsgálóbizottság tényfeltáró tevékenysége van folyamatban?
Tisztelettel, Kóber György Önkormányzati képviselő Budafok-Tétény 10. evk.
Budafok-Tétény Önkormányzat előző képviselő-testülete – még közvetlenül a tavaly októberi önkormányzati választások előtt –, 2019. évi júniusi ülésén, hosszas vita után döntött az ún. közösségi költségvetés bevezetéséről, ezzel biztosítva helyi fejlesztésekre Budafok, Budatétény és Nagytétény lakosságának 100-100 millió Ft költségvetési forrást. A következő történet azt kívánja bemutatni, hogy a hangzatos ötletek és a lakossági mozgósítás mögött, milyen trükkökkel sikerült több tízmillió Ft közpénzt elpasszolni a „barátoknak”, „ismerősöknek”. És már most, a blog elején meg kell fogalmaznom, hogy a közös tervezéssel megvalósuló elképzelést egyébként nagyszerűnek, hasznosnak és előre mutatónak tartom, csakhogy… Csakhogy…
A hangzatos ötletek
A tavaly júniusi előterjesztés szerint (kiemelés tőlem):
"Projektjavaslatot bármely helyi lakos tehet a saját városrészére vonatkozóan az online platformon vagy nyomtatott adatlapon keresztül, az előzetesen meghatározott kategóriákban. A három hónapos javaslattételi időszak után minden, a feltételeknek megfelelő projektre szavazni lehet.A szavazás alapján a városrészenként 15 legnépszerűbb projektet az ötletadók személyesen mutatják be egy erre szervezett eseményen (a javaslatok száma csak példa jelleggel szerepel, előzetesen nem tudható). Az itt résztvevő lakosok kiválasztják és sorrendbe állítják azt a 10-10-10 végső javaslatot, melyeket az önkormányzat szakértői megvizsgálnak, és költségeket, határidőket rendelnek hozzájuk. Amennyiben a projektek összköltsége meghaladná az előzetesen meghatározott limitet, a korábban a lakosok által meghatározott sorrend alapján dől el, hogy a 10 ötletből mennyi tud megvalósulni. A projektciklus zárásaként az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a projekteket – azok komplexitásától, illetve a közbeszerzési igénytől függően – 3-36 hónapon belül megvalósítják. A projekt kommunikációs része kiterjed a megvalósítás és a használatbavétel szakaszára is, hogy a közösség tájékozódhasson a javaslatai megvalósulásáról.
A közösségi költségvetés lakossági kommunikációs és megvalósítási projektjének szükséges elemei:
- kommunikációs stratégia és akcióterv kidolgozása
- arculattervezés
- honlapfejlesztés
- felvezető kommunikációs kampány
- népszerűsítő kommunikációs kampány
- ajánlások megtétele lakossági fórumokon
- projektlista
- fórum (a végleges projektlista kialakítása)
- polgármesteri hivatali szakértők értékelése
- lakossági szavazás a projektekre, sorrend kialakítása
- képviselő-testületi kötelezettségvállalás a megvalósításra
- a megvalósításhoz kapcsolódó kommunikációs kampány
- projektmenedzsment
Mindezek becsült költsége 70 millió Ft."
Az előterjesztés helyenként parázs vitájábanBodrog Zoltán (LMP) és dr. Staudt Máté (Jobbik) képviselő-társaimmal együtt – a 300 milliós közösségi költségvetés bevezetésének támogatása mellett – sikertelenül kértük a kommunikációra szánt 70 millió forintos tétel részletezését, kibontását. Mivel az ülésen nem kaptunk a kérdésekre választ, így az előterjesztés támogatásától mindhárman tartózkodtunk. A fideszes, valamint Vizi Sándor (civil) és Dankóné Hegedűs Jolán (akkor még MSZP) képviselők támogatásával az előterjesztést elfogadták.
A 300 millió forintos projekt összeg mellett így nyert elfogadást egy 70 millió forintos adminisztrációs többletköltség is.
Érdemes megvizsgálni, hogy a 70 milliós többletköltségből kik részesedhettek?
Színre lép a volt londoni nagykövet cége, Orbán szövegírója, és egy nagy port kavart botrányba bele nem bukó HÖK-vezető
A júniusban megszavazott 70 milliós keret elköltése azonnal megkezdődött, mégpedig a Polgármesteri Kabinet koordinálása mellett.
A 6 részre bontott kommunikációs feladatok elvégzésével még 2019 augusztusában végül 4 céget bízott meg az önkormányzat, mindösszesen 60 millió forint összegben. Akár örülhetnénk is, hogy 10 millió forintot spórolt a kerület vezetése, de a nyertes cégeket elnézve talán sokkal fontosabb volt az, hogy a 60 millió biztos helyre kerüljön. A megkötött szerződéseket egyetlen esetben sem előzte meg közbeszerzési eljárás, és az Önkormányzat képviselői kérésre sem adott választ arra, hogy hány cégtől kértek be árajánlatot az egyes feladatok elvégzésére. Az egyes szerződésekben (stratégia kidolgozása, arculattervezés) szereplő feladatokra megadott, igen rövidnek tűnő, 20 napos határidő alapján jogos talán a felvetés, hogy a szerződések aláírásakor már készen lehettek a tervek, avagy volt a tarsolyukban olyan „konzerv terv”, ami kis átdolgozással ugyan, de „azonnal” beadható volt.
Nézzük a szerződéseket:
A volt londoni nagykövet cége hozta a koncepciót és a stratégiát
Koncepció és stratégia kidolgozása – 8.550.000 Ft + ÁFA
Szerződés dátuma: 2019.08.22.
Teljesítési határidő: 20 nap
A&J Solutions Kft. – ügyvezető: Jónás László
Jónás László, az A&J Solutions kreatívipari ügynökség stratégiai vezetője, aki egyben a Design Terminál üzletfejlesztési vezetője is.
Az állami kreatívipari központnak szánt Design Terminal még 2011-ben nyílt meg a belvárosi Erzsébet téren, majd 2016 januárjában felkerült a bürokráciacsökkentési halállistára, és megszüntették. Ekkor a kormányzati háttérintézmény közhasznú nonprofit kft.-vé alakult át, és változatlanul évi 600 millió forint állami támogatást kapott az EMMI-től. Ezt a kisebbségi tulajdonos Böszörményi-Nagy Gergely azzal indokolta a Magyar Nemzetnek, hogy “a szervezet jogi átalakítása nem eredményezett feladatcsökkenést”.
Böszörményi-Nagy Gergely
A Design Terminal Közhasznú Nonprofit Kft. többségi tulajdonosa a kezdetektől Csák János egykori MOL vezér, londoni nagykövet.
Tőkeinjekciót kapott Csák János üzletember, volt londoni nagykövet tanácsadó cége. A Mészáros Lőrinc-féle MKB is besegített.
Új részvényesek szálltak be Csák János és Szabadhegy Péter tanácsadó cégébe, az Arete Zrt.-be. A tőkeemelés során a jegyzett tőke 5 millió forintról 72,5 millió forintra nőtt (!), de a pénzinjekció valójában nagyobb, mert az új papírok kibocsátási összértéke 295,35 millió forint volt (!). A társuló részvényesek a Creacity Kft., az A&J Solutions Kft., a Bolenitus Kft., Császár Csaba szervezetfejlesztési tanácsadó és az MKB Inkubátor Kft.
A legnagyobb beszálló az MKB-bankcsoporthoz tartozó kft., amely startup cégek támogatására szolgál. A Balog–Mészáros–Szemerey trió által fémjelzett bank cége 275 milliót fektetett be az Arete-be, s ezért elsőbbségi részvényt is kapott: két igazgatósági tagot a kft. nevezhet meg, és azt kötelező elfogadniuk a többieknek. Később Csák és Szabadhegy (akik mindketten voltak londoni nagykövetek, és most, együtt a szavazatok többségével rendelkeznek) a részvényeik egy részétől is megváltak. A cégben igazgatósági tag Böszörményi-Nagy Gergely, aki Csák mellett 30 százalékos tulajdonosa a Design Terminal Nonprofit Kft.-nek is. A Design Terminál „kultúrpolitikai és ifjúságpolitikai feladatok megvalósítására, tehetséggondozásra és kreatívipari termékek megismertetésére” idén 600 millió forinthoz jut. A vállalkozásfejlesztő cég elődje állami háttérintézményként ugyanezzel foglalkozott.
A Design Terminál a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárágával közösen, 2016 óta szervez továbbképzéseket Kárpát-medencei magyar fiatal vállalkozóknak.
A céghálón belüli aranytojást tojó tyúk adja az arculatot
Arculattervezés – 11.460.000,- Ft + ÁFA
Projektmenedzsment feladatok ellátása – 10.250.000,- Ft + ÁFA
Szerződéses feladatok:
arculattervezés
projektmenedzsment biztosítása (1 fő)
koordinálás
timing
minőségbiztosítás
Szerződés dátuma: 2019.08.22.
teljesítési határidő (arculattervezés): 20 nap
teljesítési határidő projektmenedzsment): 10 hónap (2019.08.22-2020.06.30.)
CreaCity Szolgáltató Kft. – ügyvezető Mosonyi Katalin Noémi
A honlappal nem rendelkező cég többségi tulajdonosa az előző szerződés mögött (is) szereplő Design Terminal vezetője Böszörményi-Nagy Gergely. A társaság 2018 óta „kormányzati stratégia kidolgozását támogató szakmai tanácsadást nyújt” Gulyás Gergely kancellária miniszter minisztériumának havi 536 000 Ft-ért.
A CreaCity Kft.-t 2016 áprilisában Mosonyi Katalin Noémi alapította, aki 2014-ben már egy Nézőpont-közeli, álcivil alapítványt is létrehozott, és 2016 nyarán rövid ideig a Design Terminal ügyvezetője is volt.
A CreaCity Szolgáltató Kft. Böszörményi igazi aranytojást tojó cége, 14,5 millió forintot kapott a Londonban rendezett, BETT nevű nemzetközi kiállítás magyar standjának grafikai és építészeti megtervezéséért, illetve a pavilon koncepciójának megalkotásáért. (A CreaCity azért aranytojást tojó cég, mert olyan elképesztően jó profitrátával dolgozik, mint nagyon kevés vállalkozás a világon. 2018-ban például 292 millió nettó árbevételből 132 millió forintos adózott eredményt tudtak kihozni, vagyis lényegében minden megkeresett forint fele tiszta nyereség volt.)
Egy tusványosi erdélyi arisztokrata ismerős, Orbán Viktor miniszterelnök volt szövegírója, mint budafoki PR szakértő
Kommunikációs stratégia és akcióterv magalkotása – 5.310.000,- Ft + ÁFA
Kommunikáció és PR tevékenység ellátása – 5.320.000,- Ft + ÁFA
Online PR feladatok
tartalomtervezés a honlapra és a közösségi felületre
tartalomszolgáltatás és menedzsment
10 db 30 mp-es videó szkript írás
Social Média csatornák kialakítása
Social Media tartalomtervezés és -menedzsment
Social Media hírdetéstervezés és -vásárlás
Hagyományos PR ellenőrzés
Hagyományos PR feladatok
Megjelenésszervezés és sajtókapcsolatok
PR tanácsadás
Tartalomgenerálás
Szerződés dátuma: 2019.08.16.
teljesítési határidő (stratégia és akcióterv): 50 munkanap
teljesítési határidő (kommunikációs és PR tevékenység): 10 hónap (2019.08.16.-2020.06.30.)
Salt Communications Kft. - Molnár Bánffy Kata
Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége (balra) és Molnár-Bánffy Kata (jobbra)
Molnár-Bánffy Kata
Leányvár község fideszes alpolgármestere. A Média a Családért Alapítvány felügyelőbizottságának elnöke. A kolozsvári székhelyű „A Közösségért Alapítvány” kurátora, alelnöke. Orbán Viktor egykori szövegírója, dolgozott több minisztériumnak, később volt a magyar téli olimpiai csapat sajtóattaséja és a Magyar Olimpiai Bizottság kommunikációs és marketingvezetője.
2018 óta havi 300 ezer forintért és költségtérítésért ad turisztikai tanácsokat a Magyar Turisztikai Ügynökségnek.
Olyan szerencsés vagyok, hogy jártam Zabolán, ahol Zsolna és a férje, Gergely családjuk támogatásával egy letűnt világot épít újjá. Jártam ott, és láttam, mennyi, de mennyi munka van már mögöttük és lesz még előttük. Egy élet is kevés hozzá.
A zabolai kastélyszálló
A budafoki kapcsolatot bizonyára előmelegítette, hogy 2018 nyarán Molnár közös előadást tartott a munkaerőpiac kihívásairól Tusványoson a fidesz nyáriegyetemén Szepesfalvy Anna alpolgármesterrel.
Molnár-Bánffy Kata (balra) és Szepesfalvy Anna (középen) a tusványosi sátorban 2018 nyarán
Végül a HÖK vezető, aki nem tud megbukni
Honlapfejlesztés – 5.760.000,- Ft + ÁFA
honlap fejlesztése
honlap szerkezeti átalakítása
Szerződés dátuma: 2019.10.02.
teljesítési határidő: 2 hónap
Passeum Europe Kft. – ügyvezető: Bubla Áron
Bubla Áron
Bubla Áron
Bubla Áron neve ismerősen csenghet azoknak, akik figyelemmel követték annak az ügynek a kimenetelét, amelyről az Index számolt be, még 2014-ben. Egy magát megnevezni nem kívánó lány mesélt a lapnak arról, hogyan lett szexuális erőszak áldozata egy egyetemi gólyatáborban, 2013-ban, és hogy a HÖK elnökségi tagjai hogyan próbálták meg az egyetem falain belül tartani a bűncselekményt.
Az ügy elcsendesítése után Bubla állást kapott 2015-ben, és nem is akárhol, személyi asszisztens lett a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságon.
2019-ben már annak az Appsters Kft.-nek lett az ügyvezető igazgatója, amely rögtön Bubla érkezését követően nyert 1,2 milliárd forintos megbízást médiatartalom-kezelő rendszer fejlesztésére, az Antenna Hungáriával közösen az MTVA-nál.
Hogy az MTVA által favorizált Appsters-hez végül hogyan került Bubla 2018-ban azt nem tudni, de a cégjegyzék szerint egy másik vállalkozásban is érdekelt. A szécsényi székhelyű Passeum Europe Kft. tulajdonosa és ügyvezetője 2019 márciusa óta egyszemélyben Bubla, a cég többek között számítástechnikai eszközök kiskereskedelmével, szoftverkiadással és filmgyártással is foglalkozik. A vállalkozás tavalyi árbevétele 1,9 millió forint volt, így igencsak meglepő, hogy ennek háromszorosát nyerhette el Budafok-Tétényben referencia és közbeszerzés nélkül.
Nehéz a politikai hátszélen kívül más magyarázatot adni arra, hogy miért egy szakmai referencia nélküli és évi alig 2 millió forint forgalmat bonyolító céget bízott meg honlapfejlesztéssel a budafok-tétényi önkormányzat közel nettó 6 millió forintért.
Élesre kapcsolva
A grandiózus tervek és a 60 millió Ft baráti cégeknek történő átjátszása után sokan reméltük, hogy a nyilvánosságot nélkülöző előkészítés után legalább a megvalósítás átlátható lesz.
A közösségi költségvetés kommunikációja azonban az elmúlt hónapokban folyamatosan akadozott.
Az őszi önkormányzati választás hajrájára tervezett indítás már eleve csúszott.
Az első hírek csak október második felében jelentek meg, majd hirtelen gyorsasággal naponta jelent meg a sebtében kifejlesztett applikáció a kerületi lakosok telefonjain. A kezdeményezés első, projektbenyújtási szakasza december 16-án zárult. A honlapra történő regisztráció körülményesre sikeredett, többszöri kísérlet után sem volt az oldal elérhető.
Az önkormányzati választásokat követően hosszú ideig nem lehetett pontos képet kapni arról, hogy hol is tart az első alkalommal kiírt pályázat. Az első körös eredmények végül idén, az év elején kaptak nyilvánosságot: az önkormányzattól kapott tájékoztatás szerint az első körben 360 ötlet, 2.000 regisztráció és közel 10.000 szavazat leadására került sor. Annak eldöntését, hogy egy 54.000 fős kerületben a 2.000 fős regisztráció sok vagy kevés, az olvasókra bízom. A tízezres szavazat soknak tűnhet, de ha azt nézzük, hogy egy fő több szavazatot is leadhatott a saját lakókörnyezetén belül, akkor a 360 db pályázatot tekintve ez nem tűnik túl soknak.
Az eredeti koncepció szerint az első kört követte volna egy lakossági fórum, ahol a „versenyben maradt” pályázatok bemutatására került volna sor.
A projektet vezető Szepesfalvy Anna alpolgármester így írt erről a képviselőknek, a még 2019. decemberében eljuttatott projektet bemutató tájékoztatójában:
A szavazás eredményenként kialakult a kerületrészenkénti 20 legnépszerűbb ötlet sorrendje, amelynek képviselői egy rendezvény keretében mutathatják be a budafok-tétényieknek támogatókat gyűjtve projektjük megvalósulásához.
Mindez azonban váratlanul elmaradt. Ennek okait firtatva Kerekes Gábor (Momentum) képviselő-társam 2020. márciusában fordult az alpolgármesterhez, melyre meglepő választ kapott:
A rendezvénynek nem volt sohasem célja az ötletek megvitatása, ez (a versenybe maradt) 60 projektnél nem is lehetséges. A terv az volt, hogy adjunk lehetőséget arra, hogy az ötletgazdák személyesen is kampányolhassanak az ötletükért, prezentálják azt.
A projekt beadások és az azt követő első elbírálási szakasz jóval több erőforrást vett igénybe, mint amire számítottunk, az ötletek sokszor voltak önmagukban támogathatók, ám, például általános jellegük miatt nehezen lehetett költségelni, projektesíteni őket.
Az így keletkezett csúszásra, a végül nyertes pályázatok megvalósításának érdekében azt a döntést hoztam, hogy ebben a szakaszban legalább is februárban nem tartunk rendezvényt.
Amennyiben a későbbiekben szükségesnek, vagy a projekt szempontjából hasznosnak bizonyulna egy rendezvény, az erre szánt keretösszeg felhasználható.
Megjegyzéseim:
A tavalyi előterjesztésben szereplő „ajánlások megtétele lakossági fórumokon” ezek szerint időközben más értelmezést nyert?
Nem egészen világos, hogy miként lehet személyes prezentációkat bemutatni a lakosságnak személyes találkozás nélkül?
Miként lehetséges az, hogy egy képviselő-testületi döntést egy alpolgármester, személyes döntéssel, felülír?
A versenyben maradt pályázatokra történő voksolás zárását az Önkormányzat végül 2020. április 15.-re módosította. A döntést Karsay Ferenc, Budafok-Tétény polgármestere az alábbiakkal indokolta:
A megváltozott körülmények között az elmúlt hetekben a kollégák nem tudtak személyes segítséget nyújtani a regisztrációban és a szavazásban elakadóknak, mindezt online formában kellett megoldani. Az elmúlt napokban is többen jelentkeztek azzal, hogy probléma merült fel a regisztrációval kapcsolatban.
Arról nincs tudomásunk, hogy az informatikai háttér kialakításáért felelős baráti cégeket emiatt bármi hátrány érte volna. Mint ahogy arról sem, hogy a projekt végigvitelét végző hivatali dolgozók kaptak volna-e bármilyen kiegészítő juttatást az eredetileg 70 milliós keretből.
Tudom, talán szerencsésebb lett volna, ha még a blog elején felhívom a szíves olvasók figyelmét, hogy elég nehéz olvasmányra készüljenek fel, s – ha lehetséges – minden sort olvassanak el, mert a végére kerekedik ki majd a kép, a mit és miért, a hogyan és miképpen. Remélem, most már világos az Önök számára, hogyan válhatott bennem (is) – nem találok jobb szót – disszonánssá egy tényleg nemes kezdeményezés, ami a kerületünk lakosságát közösségi együtt gondolkodásra, amolyan ötletgyárban történő részvételre bírta rá, ami tényleg megmozgatta a fantáziánkat, egészségesen piszkálgatta a versenyszellemünket, a győzni akarásunkat.
Ha nem 60-70 millió forintba került volna ennek a projektnek az előkészítése, ha az egyébként rendelkezésre álló, eddig is használt - esetenként igen-igen döcögősen, bosszantóan nem működő - kerületi médiafelületek megújításával valósult volna meg a projekt informatikai és PR előkészítése, s ha nem lógott volna ki a szemtelen politikai-gazdasági-szekértábori lóláb a folyamat-támogatásából, hát, akkor nagy valószínűséggel ez a blog sem született volna meg.
Így válik egy bizalommal támogatott "merjünk nagyot álmodni" ötlet a közösségi kapcsolatépítés álcája mögé bújtatott, a baráti kapcsolatok elmélyítését szolgáló haveri bulivá.
A részvételi költségvetés 2020. évi nyertesei:
A nyertes projektekre egy másik írásban fogok részletesen kitérni, de egy dologra előre szeretném felhívni a figyelmet: az egyik nyertes budafoki projekt a Duna Fok Szabadidőparkban létesülő kertmozi színpaddal. Ennek a tervnek a befogadásával nincs probléma, de a helyszín kijelölése igen talányos, hiszen a képviselő-testület májusi döntése értelmében az önkormányzat ide egy jégsátrat kíván emelni.
Budafok:
Budafoki Kutyamentő Csipet Csapat - 231 szavazat – 1 millió Ft
Mézesfehér u. ltp. közösségi tereinek felújítása – 209 szavazat – 59 millió Ft
Duna Fok Szabadidőparkban kertmozi építése színpaddal - 153 szavazat - 12 millió Ft
2020 május 21-én önkormányzati döntések születtek a külterületi ingatlanok közműellátottsági helyzetével, azok javításával kapcsolatban. A képviselő testületi ülés meghívójának 8-as napirendi pontja szerint polgármesteri előterjesztés került benyújtásra az önkormányzati és magántulajdonban lévő ún. külterületi ingatlanok közműellátottsági helyzetével, javításával kapcsolatban.
Ezek a külterületi ingatlanok leginkább Óhegy kerületrészen helyezkednek el, ahol a közműellátottság komoly fejlesztésre szorul. A terület komplex fejlesztése egy területrendezési és közmű elláthatósági vizsgálat keretében valósítható meg, amelynek feltétele az önkormányzati elképzelések pontos meghatározása.
Kovács István képviselőtásammal (mint az adott kerültrész képviselői) módosító indítványt nyújtottunk be az eredetileg előterjesztett határozati javaslat kiegészítésére a komplex fejlesztés érdekében szükséges lépések megkezdésére tettünk javaslatot (amely végén a külterületi részek belterületivé minősítése állhatna).
Kezdeményezésünkre az adott okot, hogy az önkormányzat hosszú évek óta próbál az Óhegy kerületrész külterületén élő telektulajdonosokkal egyeztetni az adott terület rendezése, komplex fejlesztése érdekében, amelyben kézzel fogható eredményeket ezideáig sajnos nem születtek, így álláspontunk és az eddigi lakossági visszajelzések alapján a kérdés hathatósabb kezelése és ismételt napirendre vétele szükséges. Mivel nem sikerült eddig megállapodni belterületté minősítéshez szükséges előfeltételekről az ott lakókkal, ezért a területfejlesztéshez szükséges kérdésekről a helyben lakó telektulajdonosokkal (tömbökre vonatkozó területrendezési javaslatok, hol legyenek az új utak, útszélesítések, szükséges útszabályozások kérdései stb.) további fokozottabb egyeztetések szükségesek az elképzelések felmérése, megoldási javaslatok közös kidolgozása végett.
Kezdeményezésünk indokát képezi, hogy az adott kerületrészen élő lakók visszajelzései alapján nagy igény lenne az külterületi részek fejlesztésére. Bár a korábbi években kidolgozásra került a fejlesztéseket célzó ún. „lakossági kapcsolattartó” rendszer és „tömbökre” vonatkozó területrendezési javaslatok (pl. hol legyenek kialakítva utak, útszélesítések), azonban ezek eredményességüket tekintve nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
Összességében tehát kértük a polgármestert, hogy első körben a fejlesztési tervek kidolgozása érdekében egyeztetéseket kezdeményezzen, kerületi illetékes szakemberek és a lakosság bevonásával az önkormányzati elképzelések, tervek véglegesítése érdekében lépéseket tegyen, egyeztetéseket folytasson és legkésőbb a 2021. évi költségvetésben külső szakértők felkérésével forrást biztosítson az önkormányzat egy rövid- és középtávú terv véglegesítésére, valamint a fejlesztés beindítására.
Rövid egyeztetést követően javaslatunkat a polgármester befogadta, melyet ezúton is köszönünk!
Nyomon fogjuk követni elfogadott javaslatunk megvalósítását, amellyel kapcsolatban minden érintett óhegyi lakótárs véleményére, javaslatára kíváncsiak vagyunk! Ennek okán kérdés, észrevétel vagy javaslat esetén kérem az érintett lakótársakat, hogy keressenek bátran minket!
A Hír TV 2020. május 24.-én vasárnap egy rövid riportban számolt be arról, hogy
„elviselhetetlen bűzre panaszkodnak Budafokon ugyanis a szippantott szennyvizet csatornanyílásba üríti a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) egyik alvállalkozója. Ez azért is érthetetlen, mert a szennyvizet a csatornába üríteni normál körülmények között is tilos.”
Mivel az egyik – a riportban is megemlített - leeresztő helyszín (Vöröskereszt u. 3.) az általam képviselt körzetben található, ezért szeretném, hogyha a kialakult helyzetet ezúton is „tisztába tegyük”.
A Vöröskereszt utcában, a József Attila lakótelep alsó részén, a volt Baromfifeldolgozó Vállalat (a helyiek csak Csirkegyárnak nevezték) bejárata közelében évtizedeken keresztül működött a leeresztő csatorna, melynek használatát a 2010-es évek első felében szüntettek meg, többek között azért, mert a közelben működik egy bölcsőde és egy óvoda is. Azóta un. tartalék leeresztőhelyként került besorolásra. E tekintetben nincs is vitám a riportban elhangzottakkal.
A riport megjelenésének másnapján, kérésemre számos dokumentum került a kezembe, amelyek alapján egy kicsit árnyaltabb kép körvonalazódik ki az ügyben és számos, a riportban elhangzó felvetés és állítás nem állja meg a helyét.
Feltételezem, hogy polgármester úr is könnyen kaphatott volna érdemi tájékoztatást, mind a Fővárosi Önkormányzattól, mind a Fővárosi Csatornázási Művektől (FCSM) , érthetetlen azonban, hogy mindezt miért csak a riport másnapján gondolta fontosnak, amikor levelet írt Karácsony Gergely főpolgármesternek?
De nézzük a riportban elhangzott állításokat és kérdéseket:
1. Jogszerű volt-e a szippantás?
A Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. (FTSZV) 2020. március 24.-én kelt levelében kérte a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság engedélyét az FTSZV által begyűjtött nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz leeresztésének engedélyezésére az FCSM üzemeltetésében lévő további tartalék leeresztőhelyeken. A Katasztrófavédelem az engedélyt 2020.április 2.-án megadta, így megállapítható, hogy a sérelmezett szippantás jogszerű volt.
2. Mi indokolta a tartalék leeresztőhely átmeneti használatát?
Az ideiglenes használatot az FTSZV – együttműködve az FCSM-el - az alábbi indokok alapján kérte és kapta meg:
„A kialakult koronavírus járványügyi helyzet miatt az FTSZV is szükségszerű intézkedésekre, tevékenységének átszervezésére kényszerült, figyelembe véve a jelenleg használt leürítő helyek kapacitását és legfőképpen a tevékenységet végző képzett munkaerőállományt….A vírus gyors és nagyfokú terjedésével számolni kell, így 2-3 héten belül a tevékenységet ellátó munkaerő állomány is csökkenni fog, ez a közszolgáltatás zavartalan ellátását nagyban veszélyezteti….Mindezt úgy tudjuk biztosítani, ha az engedéllyel rendelkező leürítő helyek mellett olyan csatornaszemeket is igénybe veszünk a leeresztésnél, amelyek műszakilag alkalmasak a szennyvíz befogadására. Így talán szinten tudjuk majd tartani a szolgáltatás minőségét és a megnövekedett igények teljesítését. Természetesen csak szükség esetén és társaságunk emelt szintű ellenőrzése mellett élnénk a többlet leeresztési pontok használatának lehetőségével.”
3. A kerület teljes egészében csatornázott, mint azt a polgármester állította?
Ennek megcáfolására álljon itt az FTSZV levele, melyben a XXII. kerületi közterületi szennyvízleeresztésről ad tájékoztatást Karsay Ferenc levelére válaszolva:
A polgármester állítása azért is zavaros, mert pontosan tudnia kell, hogy több olyan önkormányzati lakás is van a kerületben, ahol ezt a szolgáltatást a mai napig igénybe kell venni.
4. A szennyvízleeresztés valóban növeli a járványveszélyt, mint azt a polgármester állította?
Az FTSZV levele ezt is cáfolja:
Külön érdekessége a „lakossági panaszoknak”, hogy az ideiglenes ürítés 2020. május 4.-én kezdődött, de csak 3 héttel később lett belőle probléma. A riportban jelzett bölcsőde, óvoda és játszótér ezen időszakban folyamatosan zárva volt, a Nyugdíjas ház (Magasház u. 1.) pedig jelentős távolságra van innen, ellentétben több lakóházzal, ahonnan nem érkezett bejelentés. Mindez polgármester úr számára is ismert kellett, hogy legyen, hiszen ezen intézkedéseket ő hozta meg, de talán azért is, mert az utca végében van a bejelentett lakcíme, az utcában hetente többször megfordul.
Összességében tehát megállapítható, hogy itt nem a szennyvíz leeresztéséről van szó, hanem egy, a Fidesztől már megszokott lejárató akcióról, amelynek célpontja nem a csatornafedél, hanem sokkal inkább a Főpolgármester, akivel láthatóan nem tud mit kezdeni Karsay Ferenc sem...
Perlai Zoltán Önkormányzati képviselő Budafok-Tétény 4. evk.
A veszélyhelyzet még érvényben van, ezért a törvény rendelkezései szerint ebben az időszakban a képviselő-testület hatásköreit a polgármester gyakorolja. Karsay Ferenc több fórumon azt ígérte, hogy a döntések meghozatala előtt kikéri a képviselők véleményét. Májusban ez nem nagyon sikerült.
Május 15-én pénteken kaptunk levelet a polgármestertől, miszerint feltöltötték a májusi előterjesztéseket a honlapra, és május 20-ig kérik a véleményünket, ami után május 21-én fogja meghozni a döntéseket. Szóval kaptunk 5 napot a véleményezésre, ami nem sok, de normál rendben sem szokott több lenni.
Az viszont komoly meglepetést okozott, hogy a beígért 19 előterjesztésből csak 11-et találtunk a honlapon. Kiderült, hogy a többi - persze a legfontosabbak - még nem készült el. Ezután hétfőn elkezdtek szállingózni a hiányzó anyagok, és kedden 16:37-kor megérkezett az utolsó is. Hittük ezt akkor.
Úgy tűnt tehát, hogy maradt szűk 20 óránk - beleértve az éjszakát is -, hogy kialakítsuk a véleményünket. De 5 perc múlva jött a segítség: a jegyzői kabinet értesített minket arról, hogy a véleményezési határidőt a polgármester kitolta további 27 órával. A 12 oldalas véleményünket így - a kérés szerint - május 21. 15 óra előtt el is küldtük, és még aznap meg is születtek a döntések. A véleményünket innen töltheti le.
Ezután jött még egy csavar. Másnap, május 22-én - vagyis egy nappal a virtuális testületi ülést követően - a döntések átnézése során derült ki, hogy május 21-én még egy anyagot betettek az előterjesztések közé, amelyről nekünk elfelejtettek szólni. Ebben 25 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott a polgármesterünk egy XI. kerületi kosárlabda-egyesületnek, hogy abból kosárlabdacsarnokot tervezzen az Anna utca 13-15. sz. (Budai Nagy Antal Gimnázium) ingatlanra.
A statisztika a következő: a 22 darab előterjesztésből
12 elfogadását támogattuk,
4-hez módosítási javaslatokat tettünk, amiből 1-et fogadott el a polgármester,
5-öt nem támogattunk,
1-et nem ismerhettünk meg a döntés előtt.
Végül lényegesnek gondoljuk azt is megosztani olvasóinkkal, hogy milyen fontos javaslataik voltak, hogyan vélekedtek az előterjesztésekről a választóik elárulása óta Karsay polgármester testületi többségét biztosító hű “partnerei”. Igazán megérdemlik a magas pozíciókat, és az ezzel járó juttatásokat, hiszen bizonyára sokat gondolkodtak ezeken a válaszokon, mint ahogy ugyanezt teszik hónapról-hónapra.
Dankóné Hegedűs Jolán alpolgármester:
Daróczi “Karcsi” bizottsági elnök:
Jurás László bizottsági elnök:
Hát így működött 2020. májusában a döntéshozatal Budafok-Tétény önkormányzatában. A legfontosabb napirendi pontokról a következő napokban fogjuk a véleményünket részletesen bemutatni.
Kérem fogadják szeretettel Budafok-Tétény 4. sz. választókerület képviselőjeként a körzet lakói részére most elindított Foki Hírek című közéleti lapom első számát. Köszönettel tartozom mindazoknak, akik a lap szerkesztésében, előállításában közreműködtek, akik mellém álltak ebben a kezdeményezésben. A lap terveink szerint negyedévente jut el a körzet 2000 postaládájába és remélem sok hasznos információt ad majd Budafok-Háros és Budafok-Felsőváros lakóinak.
A szintén most útjára induló tetenypromontor.blog.hu oldalon keresztül a lapot egyben szeretném megosztani a szélesebb nyilvánosság előtt is kerületen belül, sőt azon kívül is.
Kérem Önöket, hogy legyenek hűséges olvasói és szerkesztői is a lapnak, amely nyitott minden építő javaslatra, észrevételre, hiszen a lap mindannyiunknak szól.
Hajrá Budafok-Tétény!
Perlai Zoltán önkormányzati képviselő Budafok-Tétény 4. evk.
Habár a COVID-19 miatt jelenleg sem a bizottságok, sem a képviselő-testület nem tart rendes ülést, a képviselőknek, ha döntési nem is, de véleményalkotási joguk most is van a különböző napirendekkel kapcsolatban. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ezeket Karsay Ferenc polgármester úrnak figyelembe kell vennie - hiszen a járványhelyzet miatt most egyedüli úr a kerületben -, de mi, a kerületi többséget képviselők mégis aktívan részt veszünk a döntések előkészítésében, hiszen a képviselői munka, a vírus idején sem állhat meg. Budafok-Tétény Önkormányzatának Szociális, Egészségügyi, Esélyegyenlőségi és Sportbizottságának (SZEB) alelnökeként, a májusi bizottsági anyagokhoz is háttér dokumentumokat kértem be az Önkormányzattól, de a megkapott iratok előtt már nem először állok döbbenten.
A botránnyal kapcsolatban nem térnék ki most a részletekre, de a beszámoló gyakorlatilag egy diadalmenetet ír le. A bizottság tagjait arra kértem, hogy a napirendnél tartózkodjunk, hiszen a Család- és Gyermekjóléti Központtal kapcsolatban kialakult aggályok tisztázása érdekében, az Önkormányzat még februárban vizsgálóbizottságot állított fel - melynek eredményét még nem ismerjük -, így nem tartottam volna szerencsésnek, hogy a vizsgálat lezárása előtt hozzon a szakbizottság döntést. Az elmúlt hónapok előzményei után nem ért meglepetésként, hogy a bizottság fideszes és a mindenben őket támogató szatellit tagok nem támogatták javaslatomat, habár közülük ketten először egyetértettek javaslatommal, de pár órával később jelezték, hogy megmásították az álláspontjukat, és a beszámoló elfogadását mégis inkább támogatnák…
A tartózkodás kérése mellett, azonban kérdést is tettem fel a beszámolóhoz: történt-e kormányhivatali ellenőrzés a Budafok-Tétényi Család- és Gyermekjóléti Központban (a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X.24.) Kormányrendelet alapján)? Amennyiben a vizsgálatra sor került kértem annak megküldését a bizottság tagjai részére.
Meglepő gyorsasággal, már másnap egy, a kormányhivatali ellenőrzést "bemutató" dokumentumot küldött ki minden képviselő részére az Önkormányzat, bár szerintem jobb lett volna, ha ezt inkább nem tették volna. Amint megláttam a „vizsgálati jelentést”, nem akartam hinni a szememnek.
Értetlenségem okaként bemutatnék néhány részletet a dokumentumból:
Az még hagyján, hogy komplett oldalak nincsenek kitöltve,
de ami ennél még súlyosabb, hogy az 56 oldalas dokumentum:
1. sehol nincs se lepecsételve, se aláírva egyik fél részéről sem,
2. nincs meghatározva, hogy mi az "ellenőrzés időtartama" és mi a "vizsgált időszak" (csak a belső részek áttekintése után derül(het) ki, hogy az ellenőrzés 2016-2017. évre koncentrálódik, egy helyen van visszautalás 2015-re.),
3. teljes mértékben hiányzik az összegzés,
4. hiányoznak az ellenőrzési tapasztalatok alapján konkréten meghatározott feladatok, a kapcsolódó határidők, a visszacsatolási kötelezettségekkel összefüggő előírások,
5. a dokumentum végén pedig érthetetlen módon Budafok-Tétény helyett Pesterzsébet városrész szerepel.
Jogosan vetődhet fel néhány kérdés:
Ki a felelős ennek a biankó dokumentumnak a feltöltéséért?
Egyáltalán, honnan került az Önkormányzat birtokába, ki, mikor, és hogyan adta azt át nekik?
Miért nem került iktatásra, aláírásra, hiszen mindezek nélkül ez nem több egy fecninél.
Hol van a kirendelt kormányhivatali ellenőr megbízólevelének másolata?
A kérdések sora hosszan folytatható lenne. Van ezekre ésszerű magyarázat?
Remélhetően igen és csupán arról lehet szó, hogy valaki(k) vicces kedvükben voltak...
Ha viszont nincs, akkor élhetek a gyanúperrel, hogy
vagy nem is volt ellenőrzés, és ezt az anyagot utólag kreálták,
esetleg félbe maradhatott az anyag kozmetikázási folyamata,
vagy Pesterzsébetről szerezte valaki az eredeti anyagot,
vagy ami a legrémisztőbb, hogy lehet, hogy volt ellenőrzés, csak annak tartalmát nem akarják megosztani a képviselőkkel.
Értem én, hogy lehetnek olyan képviselők, akik szerint nem feltétlenül szükséges minden háttérdokumentum ismeretében meghozni - közpénzeket használó intézmények működésével kapcsolatos - döntéseket, de azt hinni, hogy ezzel ki lehet szúrni a szememet, ordas nagy tévedés volt.
Az ügy tisztázása érdekében haladéktalanul megkeresem a kerület jegyzőjét, és a kormányhivatal részéről a „vizsgálati dokumentáción” feltüntetett ügyintézőt, és be fogom kérni az eredeti hivatalos dokumentumot!
További megválaszolandó kérdés, hogy az előterjesztés készítője Karsay Ferenc, Budafok-Tétény Fidesz-KDNP-s polgármestere, vagy a kerület szociális ügyekért felelős alpolgármestere Szepesfalvy Anna vagy a szakbizottság elnöke Daróczi Károly ismeri-e a „vizsgálati dokumentum” létrejöttének körülményeit? Az ő véleményükre is határozottan kíváncsi vagyok!
Egy dolog azonban biztos. Ez a dokumentum nem bizonyít mást, csak azt, hogy valami továbbra sincs rendben a Budafok-Tétényi Család- és Gyermekjóléti Központ körül...
Kóber György Önkormányzati képviselő - Budafok-Tétény 10. választókerület Alelnök - Budafok-Tétény Szociális, Egészségügyi, Esélyegyenlőségi és Sportbizottság